A Kalevala születése Korlátozott ajánlat

Több, mint 150 éve, hogy Elias Lönnrot aláírta a Kalevala előszavát, majd elküldte kiadójának az eposz kéziratát, amelyet ötszáz példányban nyomtattak ki. Azt a napot azóta (febr. 28.) a Kalevala napjának is nevezik Finnországban.
Kaukonen professzor neves Kalevala-kutató. Többször járt hazánkban is, és több előadásban ismertette a híres eposz keletkezésének körülményeit. Ortutay Gyula kérésére és buzdítására írta meg ezt a könyvét, amelyből megtudhatjuk, mi indította Lönnrutot, hogy a „gazdag daltermő vidékek felé” vegye útját, felkeresse a híres népi énekmondókat és lejegyezze Väinämöinen történetét, sok más éneket és varázsdalt, majd ezeket a homéroszi eposzok mintájára egységes művé illessze össze. A Kalevala megjelenése idején nemzeti és egyetemes értelemben irodalmi és tudományos szenzáció volt; rövidesen megszólalt a világ számos nyelvén is, s az eposz hősei sok költőt, képzőművészt, zenészt ihlettek alkotásra. Hogy nálunk milyen fogadtatásra talált, azt megtudhatjuk a könyv utószavából, amelyet Domokos Péter írt. Kaukonen nem csak Lönnrotnak állított maradandó emléket. Könyvéből megismerkedhetünk a múlt századi népi énekesekkel, az eposz bírálóival, akik további ösztönzést adnak Lönnrot munkásságához, s a finnek ősi múltjáról szóló elméletekkel. Az érdekes, adatokban gazdag könyvet Akseli Gallen-Kallela, a nagy finn festő mitológiai témájú képei illusztrálják.