Zsindelyné Tüdős Klára a második világháború előtti békeévek ünnepelt divat- és jelmeztervezője, hazánk egyik első filmrendezőnője, akit a történelem tragikus eseményei arra késztetnek, hogy a szalonok és a művészet világából átlépjen a gyakorlati segítségnyújtás terepére. Budapest ostroma alatt államtitkár férjével menekülőknek és kibombázottaknak nyújt menedéket – politikai meggyőződésükre való tekintet nélkül. A világégést követően istenhegyi villájukban szervez konferenciákat, hogy új reményt adjon veszteségeket szenvedett asszonyok százainak. Kitelepítése után is a Gondviselésbe vetett bizalommal néz szembe az újabb és újabb kihívásokkal és fordul a nélkülöző emberek felé.
Aki igazat akar olvasni életről, hitről, női sorsról, egyházról és világról Magyarországon, az nem tudja majd letenni ennek a szókimondó, bátor asszonynak az önéletrajzát.
„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat.” Bódis Kriszta
